TalĂ n, ilyenkor a legszebbek, a lĂ nyok. BarĂ tnĆm, szinte mindig, a szĂ jĂ ba kĂšri, de, ha többen vagyunk, nĂšha, az arcĂ ra is, mert tudja, mennyire szĂšp, izgatĂČ lĂ tvĂ ny, es imadja, ha ilyenkor, megcsĂČkolom. CsodĂ latos ĂšrzĂšs, egy lĂ nynak, de nekem is, nagyon izgi, Ăšs finom